A 2020. június 22-én – videókonferencia keretében – megtartott Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma ülésen elhangzottakról az alábbi tájékoztatást adjuk:

A Kormányzati oldal részéről Bodó Sándor munkaerőpiacért felelős államtitkár az alábbi tájékoztatást adta :

Munkahelyvédelmi bértámogatásra 14 000 vállalkozás nyújtott be kérelmet, 175 000 álláshely megvédésére, amelyből már 155 000 munkavállaló kérelmét bírálták el. A napi átlagos igény 1000 - 1200 főre jelentkezik.
A foglalkoztatáspolitikai államtitkárság az elmúlt héten több cégnél is járt a konkrét tapasztalatok felmérésére.

A kutatás-fejlesztési bértámogatására mintegy 1000 cég pályázott, 16 000 munkavállalóra. Ezen a területen aki élni kívánt a támogatással, az meg is tette, nagy változásra már nem számítanak. Az érdeklődés napról-napra csökkenő tendenciát mutat. 2020. augusztus 31-ig lehet még pályázatot benyújtani.

A koronavírus és az általa okozott gazdasági hatások kevésbé érintették a tervezetten működtetett kis- és középvállalkozásokat. Az innovációs készséget viszont a járvány sem pörgette fel.

A hazai kis- és középvállalkozások több mint felére a járványnak nem volt negatív hatása – derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem friss, reprezentatív kutatásából. Vagy nem érintette őket (49,1%), vagy egyenesen élénkülést éltek meg (5,7%). A cégek csupán 8 százaléka kényszerült üzleti tevékenységének teljes szüneteltetésére, illetve leállítására.

Az kevéssé meglepő, hogy a cégekre gyakorolt hatás erős kapcsolatot mutat azzal, hogy milyen iparágban tevékenykedik az adott vállalkozás. A kutatás eredményei szerint a járvány hatása kevéssé érvényesült a mezőgazdaságban és az építőiparban – előbbi esetben a vállalkozások háromnegyede (77,3%), míg utóbbi esetben közel kétharmada (62,5%) jelezte, hogy a járvány nem gyakorolt jelentős hatást az üzleti tevékenységre. Feltehetően a szabadban végzett munka következtében a cégek jelentős részben folytathatták a szokásos tevékenységeiket.

Sokan nem is sejtik, hogy toxikus munkahelyen dolgoznak. Pedig a mérgező álláshelyeknek jól körvonalazható jelei vannak. Ezek közül mutatunk most ötöt, amiket ha a saját állásodban is tapasztalsz, komolyan el kell gondolkodnod, jó helyen vagy-e. Ezzel együtt persze mutatunk praktikákat is, hogyan állhatsz ki magadért egy toxikus munkahelyen, vagy hogyan indíthatod be a változás folyamatát. 

Az új koronavírus járvány sok munkahelyen kiélezhette a munkakörülményeket. Van, ahol sokkal több munka jutott az emberekre, és van, ahol sokakat fizetés nélküli szabadságra küldtek, miközben mások dolgozhattak. Ezen felül pedig rengetegen a szó szoros értelmében elveszítették munkájukat. Bármelyik élethelyzetben kelljen is most újra felépítenie magát az embernek egy munkahelyen, jó, ha tisztában van vele, mennyire vált mérgező hangulatúvá a - régi vagy új - állása a járvány következtében. Érdemes tehát odafigyelni az intő jelekre, amik a következők:

A Xerox Holdings Corporation megbízásából készült el az a globális üzleti felmérés, amely szerint a megkérdezett szervezetek munkaerejének 82%-a 12-18 hónapon belül visszatérhet a munkahelyére. Ennek előkészítéseként a hibrid (távoli és irodai) munkavégzés támogatására a cégek új forrásokba fektetnek: 56%-uk növeli a technológiára szánt büdzsét, valamint 34%-uk tervezi a digitális átalakulás felgyorsítását.

A Xerox "Future of Work" felmérését a független Vanson Bourne kutatócég készítette 2020 májusában.  Az Egyesült Államokból, Kanadából, az Egyesült Királyságból, Németországból és Franciaországból 600 - különböző szektorok legalább 500 főt foglalkoztató vállalatainál dolgozó - IT vezetőt kérdeztek meg, köztük felsővezetőket. A válaszadók 72%-a a távoli munkára való hirtelen átállás okozta kihívások kapcsán azt nyilatkozta, hogy nem voltak erre teljesen felkészülve technológiai szempontból. A távoli munkavégzés okozta kihívások között a technológián kívül (29%) a legnagyobb nehézséget a kommunikáció (26%) és a fókusz fenntartása (25%) okozta.

A 2020. június 15-én –videókonferencia keretében – megtartott Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma ülésen elhangzottakról az alábbi tájékoztatást adjuk:
Tájékoztató a VKF 2020. június 15-i üléséről

A Kormányzati oldal részéről Bodó Sándor munkaerőpiacért felelős államtitkár a munkaerőpiaci helyzetről, a terület legújabb foglalkoztatási, támogatási adatai közül az alábbiakat ismertette:

Az elmúlt héten 1700 új regisztrált álláskereső volt, míg 1400 fő került ki a rendszerből, azért mert vagy újra munkába állt, vagy egyéb okból megszűnt az álláskeresési támogatása.
Munkahelyvédelmi bértámogatásra eddig 13000 vállalkozás (telephely) nyújtott be kérelmet, 165 000 álláshely megvédésére, amelyből már 140 000 munkavállaló kérelmét pozitívan bírálták el. A hivatali döntéshozatalban előrelépés történt, a kérelmek feldolgozása így folyamatos. Jelenleg naponta 2-3000 főre történik új igény benyújtása.

A koronavírus-krízis emlékeztet minket, hogy válsághelyzetben mekkora érték a megbízható és megfizethető villamosenergia-ellátás. Az Európai Unió gőzerővel dolgozik azon, hogy egyre ambiciózusabb utakon, minél hamarabb kizöldítse Európa villamosenergia-ellátását, azonban mindezt az ellátásbiztonság és a megfizethetőség figyelembevétele mellett kellene megvalósítani. A koronavírus rávilágíthat az utóbbi két szempont fontosságára is a fenntarthatósági cél mihamarabbi elérése mellett. Steiner Attila, az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkárának véleménycikkét közöljük.

Az energiaár, az ellátásbiztonság és a fenntarthatóság háromszöge

Napjainkban a villamos energia alapvető szükségletté nőtte ki magát: zavartalan rendelkezésre állása a nap huszonnégy órájában természetes számunkra. A koronavírus-válságban azonban még egyértelműbbé vált, hogy a mai társadalmunk mennyire rá van utalva a villamos energiára. Az otthonról történő online munkavégzés, az internetes szolgáltatások igénybevétele, illetve a létfontosságú orvosi eszközök működtetése a kórházakban elképzelhetetlen lenne megbízható villamosenergia-ellátás nélkül. A koronavírus-helyzet csak megerősítette, hogy az ellátásbiztonság a szuverenitást, az energiaár pedig a versenyképességet alapjaiban meghatározó kérdés.

2. oldal / 3