A 2020. 06.29-én – videókonferencia keretében – megtartott VKF ülésen elhangzottakról az alábbi tájékoztatást adjuk:

1., Az első napirendi pont keretében a beterjesztett és várhatóan ezen a héten, pénteken zárószavazásra kerülő 2021-es költségvetésről, valamint a 2020-as év jelenlegi helyzetéről adott tájékoztatást és válaszolt a felmerülő kérdésekre Banai Péter Benő a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára. Az alábbiakban a kérdésekre adott válaszok is szerepelnek.

Ø  A költségvetési tervezés során kiemelt bizonytalansági tényezőként jelenik meg a várható gazdasági növekedés mértéke 2021-re vonatkozóan, valamint a 2020-as év visszaesésének mértéke. Utóbbi vonatkozásban a jegybank (MNB) becslése a legoptimistább, míg a PM 3%-os csökkenéssel számol, egyes piaci elemzők 3-4%-al, míg mások már 6-7%-al is. Az Európai Unió mind a 27 tagállama visszaeséssel kalkulál 2020-ra vonatkozóan, a magyarországi mérték meghatározása során a becslést a reálgazdaság kiegyensúlyozott volta alapozta meg.

Ezek határozzák meg alapvetően a 2021-es költségvetés karakterét. 2021-re 4,8%-os növekedéssel számolnak már, azonban a grafikon mutathat „elnyújtottabb” képet is. A COVID19 elleni vakcina megléte, a vírus következő hullámának/hullámainak kiküszöbölése meghatározó lehet ezen a téren is. A költségvetési hiány (2020) 3% felett lesz, az EU tagállamok fele 2021-ben is ezzel számol.

A március-májusi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 190 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalékos volt.

A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot már teljes egészében érintették, így hatásai megjelennek a munkanélküliségi adatokban – jelentette hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Májusban a munkanélküliek átlagos létszáma 215 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,7 százalékos volt. Az előző hónaphoz viszonyítva mintegy 28 ezerrel, az egy évvel korábbihoz képest pedig 55 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma. A munkanélküliségi ráta egy hónap alatt 0,6 százalékponttal, egy év alatt 1,2 százalékponttal emelkedett.

Az inaktívak száma jelentősen, 59 ezerrel csökkent, a korábban munkahelyüket elvesztett személyek nagy része ugyanis – a személyes kapcsolatok korlátozásának feloldását követően – aktívan kezdett munkát keresni, közülük 31 ezren el is kezdtek dolgozni.

Új élet kezdődik a számlázásban szerdától, 2020. július 1-től ugyanis minden, belföldi adóalanyok közötti ügyletről készített számláról adatot kell szolgáltatni az adóhatóság részére. A jelentős többletadminisztráció miatt jogosan háborognak a kézi számlatömbhöz ragaszkodó vállalkozók, a digitalizáció azonban elkerülhetetlen és akár vállalkozásfejlesztési lehetőségként is felfogható a változás.

A jogszabályváltozás mindenkire vonatkozik, ezúttal nem kivétel a katás vállalkozói lét, az alanyi adómentesség vagy a számla kis végösszege sem, derül ki a Bilingo közleményéből.

„Az adóhatóság nem szabályozza a számlakiállítás módját, maradhat a kézi számlatömb is. Érdemesebb azonban online számlázásra váltani, annál is inkább, mert egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb a számlázás, automatikus lehet az adatszolgáltatás és a vállalkozás pénzügyi nyilvántartásai is egy felületen kezelhetők. Ezzel jóval több, eddig adminisztrációval töltött idő szabadul fel, mint az elsőre gondolnánk.” – mondta Sárospataki Albert, a Billingo online számlázó ügyvezetője.

A Continental alkalmazottai világszerte összefognak a koronavírus-járvány terjedésének és következményeinek megfékezése érdekében, és különféle kezdeményezéseken keresztül nyújtanak testre szabott segítséget, többek közt egyéni védőeszközök gyártása révén. Most, hogy a társadalmi távolságtartás már a mindennapi élet részévé vált, saját ötleteket osztanak meg és innovatív koncepciókat dolgoznak ki e téren, amivel hozzájárulnak az egészség és a közjó védelméhez.

„Büszkék vagyunk a Continental egységére, valamint munkatársaink kezdeményezéseire és kreativitására a válság idején. A négy vállalati értékünk egyike most kifejezetten előtérbe kerül, ami nem más, mint az „egymásért” koncepció. Szolidaritással, együttérzéssel, empátiával és felelősségtudattal közösen túl tudunk lendülni a kihívásokon. Vállalati értékeink tehát ismét értéket teremtenek a társadalom számára.” – magyarázta Dr. Ariane Reinhart, a Continental Igazgatótanácsának emberi kapcsolatokért felelős vezetője. „Azzal, hogy a „szociális távolságtartást” „távoli szocializálássá” változtatjuk, azaz, ha a társadalmi kapcsolatokat célzott módon, a jelenlegi lehetőségeken belül és a biztonsági óvintézkedések betartásával tartjuk fenn, globális közösségként még közelebb kerülhetünk egymáshoz a válság alatt.”

Még a nyári szünetben megérkezik a pedagógusok emelt fizetése

– írta a Magyar Nemzet kedden. A lap közölte, hogy egyes igazgatók az alapbérük csaknem dupláját kereshetik az új vezetői pótlékkal.

A korábban bejelentett 10 százalékos emelést az augusztusban esedékes fizetésükkel kapják kézhez a pedagógusok. Az összeg a pályán töltött idő és a végzettség függvényében 20-40 ezer forint között alakul, és mivel az új bérelemet a garantált illetményhez kötötték, ezért a pótlék is minden alkalommal tovább fog nőni, amikor a pedagógus feljebb lép a ranglétrán.

A Magyar Nemzet felidézte, hogy Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere februárban jelentette be az intézkedést, amely az óvodai, iskolai nevelőket érinti.

Lényegében egy új bérelemet vezetnek be, amely beépül a pedagógusok illetményébe, ez az ágazati szakmai pótlék

– magyarázta a lapnak Kozák András köznevelési szakértő, megbízott egyetemi oktató.

Bár a VOSZ-tagság egy részének versenyhátrányt okoz, hogy egyes cégek a dolgozóikat katás vállalkozóvá minősítve érnek el komoly költségcsökkentést, Perlusz László főtitkár szerint a kata adótartalmának növelése nem oldja meg a rejtett munkavállalás problémáját, miközben a rendes katások költségeit növeli. A szervezet inkább a meglévő feltételek alaposabb érvényesülését vizsgálná.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a legális vállalkozók érdekképviseleti szervezete, így érthetően azokat a cégeket képviseljük, amelyek a szabályokat betartva, azokat nem kijátszva működnek a piacon. Ebből a szempontból a tagságunk egy részének valóban gondot okoz, hogy míg ők rendben fizetik a munkaadói és a béren keresztül a munkavállalói közterheket, addig más cégek az alkalmazottak bejelentése helyett a dolgozóikat katás vállalkozóvá minősítve tetemes költségcsökkentést tudnak elérni, ezzel inkorrekt, esetleg jogszerűtlen versenyelőnyt szereznek – fejtette ki a Világgazdaságnak Perlusz László, a szervezet főtitkára.

1. oldal / 3