2020. május 26., Budapest - Nem minden vállalkozásnak előnyös a járványhelyzet miatt bevezetett adózási könnyítés, hogy a beszámolót és a kapcsolódó társaságiadó-bevallást idén a szokásos május végi határidő helyett szeptember 30-ig lehet benyújtani, és az adókat is eddig kell megfizetni. A MAZARS lefrissebb összefoglalójából kiderül, hogy kiknek éri meg ezzel a könnyítéssel élni, illetve milyen adóalap csökkentő kedvezményeket érdemes igénybe venni.

Mely vállalkozásnak éri meg mégis május 31-ig elkészíteni és benyújtani a bevallást?

Azoknak a cégeknek, amelyeknek az adóbevallás benyújtásával visszaigényelhető adója keletkezik, nem érdemes várni. Esetükben az eredeti határidőre benyújtott bevallásokban visszaigényelt adó kiutalása 30 napon belül megtörténik, azaz előbb pénzhez juthatnak.

Ezeknek a vállalkozásoknak a köre valószínűleg idén szűkebb, mint a korábbi években volt, hiszen 2019-ben megszűnt a feltöltési kötelezettség. Emiatt a feltöltéssel jellemzően csak azok a cégek éltek, amelyek felajánlást tettek, mert a feltöltéskori rendelkezés esetén járó adójóváírás lényegesen magasabb, mint az év végi bevallásban tett rendelkezéssel elérhető kedvezmény.

Az E.ON Hungária lett Magyarország legvonzóbb munkahelye az energiaszektorban a Randstad magyarországi Employer Branding felmérésében. Az E.ON Hungária cégcsoport több mint 5 ezer elkötelezett munkavállalót foglalkoztat, nagy hangsúlyt fektet az esélyegyenlőségre, a folyamatos képzésre és a motiváló munkakörnyezet kialakítására is.

A világ legnagyobb, 33 országban zajló független munkáltatói márkakutatásán, a Randstad Employer Brand Research magyarországi felmérésén – melynek adatfelvétele január közepén zárult –, a munkavállalók az E.ON-t választották a legvonzóbb munkáltatónak az energiaszektorban.

„Nagyon örülünk az elismerésnek, büszkék vagyunk arra, hogy az energiaszolgáltatók között Magyarország legvonzóbb munkáltatója vagyunk. Ezt a sikert elsősorban munkatársainknak köszönhetjük, vállalatunk legnagyobb értékét ők jelentik. Célunk, hogy ezt az elismerést a jövőben is megőrizzük, és ehhez nagyon jó úton járunk: megbecsüljük a munkatársainkat, számítunk a szaktudásukra, innovatív, inspiráló munkakörnyezetet kínálunk, a legmodernebb technológiákat használjuk. Mindezek mellett a fenntarthatóság közös ügyünk: felelősen viselkedünk a környezetünkkel, a munkatársainkkal és az ügyfeleinkkel” – mondta Kiss Attila, az E.ON Hungária elnök-vezérigazgatója.

koronavírus veszélyhelyzet miatti gazdasági visszaesés következtében számos munkáltató döntött úgy, hogy kiadásainak mérséklése és fennmaradása érdekében megválik munkavállalóitól. A munkaviszony megszűnésével járó hátrányok a mostani helyzetben még inkább érezhetők, hiszen az utcára került emberek nem találnak munkát belátható időn belül, így az őket ért veszteséget nem tudják gyorsan pótolni. Sok esetben a munkavállalók hiába fordulnak jogi segítségért, a megfelelő tudás hiánya miatt kialakult helyzetet a jog eszközével orvosolni már nem lehet. Munkavállalóként azonban nemcsak veszélyhelyzetben érdemes tisztában lenni a munkavállalói jogokkal, illetve a munkaviszony megszűnése esetén járó ellátásokkal, hanem a jogtudatosságnak és az érdekérvényesítésnek a mindennapok részévé kell válnia. Rengeteg a tévhit a munkaviszony megszüntetése és a munkájukat elveszített embereket megillető jogosultságok és ellátások körül. Ebben kíván eligazítást nyújtani az alábbi összefoglaló.

A 2020. május 11-én folytatta üléssorozatát – videókonferencia keretében – a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma. A LIGA Szakszervezetek figyelmeztetett, sok szülő a járvány miatt kivett szabadságok után a nyári időszakban már nem fogja tudni megoldani a gyermekfelügyeletet, továbbá szükségesnek lát egy jelenlegi helyzetet bemutató felmérés elkészítését a létszámhelyzetről, létszámigényekről, hogy tisztábban lehessen látni az állami tulajdonú cégek munkaerő felvevő képességét.

1., Kormányzati oldal részéről: Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár tájékoztatójában elmondta:

Munkahelyvédelmi bértámogatásra eddig 3953 telephely 53 880 fő munkavállalóra adott be kérelmet, ennek összege 8,7 milliárd Ft.

Kutatás-fejlesztési támogatásra 376 cég pályázott, mintegy 6000 főre, 4,1 milliárd Ft értékben.
Ezek összességében nagyságrendileg 4400 vállalatra (telephely) kb. 64 000 munkavállalóra vetítve megközelítőleg 13 milliárd Ft.

Az igények egyre növekvő mértéket mutatnak, minél többen veszik igénybe a támogatást, annál kevesebb az álláskeresők száma is. A támogatást igénylők nagyobb hányada az alábbi területekről került ki: Budapest, Pest megye, Bács-Kiskun megye és Fejér megye. Természetesen a számok folyamatosan változnak, hiszen egy-egy nagyobb létszám után támogatást igénylő vállalkozás jelentősen megváltoztathatja az eddigi adatokat. A támogatást igénylők jelentős részé az ún. kritikus ágazatokból került ki (vendéglátás, turizmus, szolgáltatások).

Készenléti pótlék vagy túlszolgálati díj?

Április 30-án megszületett a KÜSZ-ös ügyekhez kapcsolódó előzetes döntéshozatali eljárásban az EU Bíróságának ítélete.

Az MTI-n (illetve innen átvéve egyes sajtóorgánumokban) már olvashattátok, hogy „egy magyar készenlétis szerint a túlszolgálatát a rendőrség pihenőidőként kezelte és számolta el”.

Nos, ez az „egy” testesítette meg azt a minden megyéből érintett sok(-sok) százat, akik a 2015-2017-ig tartó időszakban a „kerítés” mellett szolgáltak hetekig elszakítva eredeti szolgálati helyükről, otthonuktól, családjuktól, és saját bőrükön tapasztalták meg a kihelyezett szolgálat gyakorlatát… (emlékeztetőül: pihentetésük idején a szálláshely nem volt elhagyható, indulásra kész állapotban kellett állniuk 5-15 percen belül, a fegyvert maguknál kellett tartsák, és egyenruházatukon is esetleg csak könnyíthettek, vagyis szolgálatuk alatt folyamatosan bevethetőségi állapotban voltak. Nem mellékes, hogy országos visszhangot keltettek az elhelyezésükről, szolgálatellátásuk körülményeiről szóló hírek is.)

Voltak megyék, ahol a csapatszolgálati század tagjainak a vonatkozó szabályzat előírásai szerint túlórát fizettek a „rendes” munkáért járó bér mellett, majd karácsony környékén – fizetési felszólítás formájában – visszakövetelte a munkáltató a „jogosulatlanul” felvett pénzt. Más megyékben, valamint a Készenléti Rendőrségnél pedig eleve csak KÜSZ-t fizettek a laktanyában töltött időre. Tették mindezt egy ORFK állásfoglalás alapján.

Továbbra sem könnyű eldönteni, hogy érdemes-e igénybe venni a támogatást

2020. május 13., Budapest – Tört hónapra is igényelhető az átdolgozott csökkentett munkaidős foglalkoztatási támogatás, bár a jogszabály külön nem tér ki erre. Jelentősen egyszerűsödött a támogatás igénybevételének adminisztrációja, ennek ellenére még mindig körülményesnek tűnik az alkalmazása, összetett kalkuláció nélkül pedig nem is tud dönteni a munkáltató arról, hogy érdemes-e elindítani az igénylési folyamatot - áll a MAZARS legfrissebb összefoglalójában.

A csökkentett munkaidős foglalkoztatási támogatás 2020. május 1-jével volt igényelhető, de csak három nappal korábban léptek hatályba az ehhez szükséges szabályok. A rendkívül szoros határidőt csak részben ellensúlyozta, hogy könnyítettek az adminisztráción, rövidítették a támogatási kérelem nyomtatvány terjedelmét, csökkentették a benyújtandó dokumentumok körét, és még egy - a támogatás kalkulációját segítő - táblázatot is közzétettek.

1. oldal / 6