Burkolt létszámleépítés szervezeti átalakítással, rendezetlen munkaügyi kapcsolatok, figyelmen kívül hagyott kollektív szerződés: a Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség tiltakozóakciót szervezett.

Hétfőn délelőtt a Központi Üzemi Tanács és a Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség közös levélben szólította fel a Dunaferr vezetőségét, hogy függesszék fel a szervezeti módosításokat, amíg a Munka törvénykönyve által is előírt egyeztetéseket le nem folytatják velük.
Végső elhatározásukban – a tárgyalási kezdeményezések eredménytelensége miatt – rendhagyó módját választották a figyelemfelhívásnak. A Dunaferr legnagyobb taglétszámú érdekképviselete, a Dunaferr DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség tagjai csütörtökön kora délután online demonstráció formájában e-mail-özönt zúdítottak az orosz nagykövetségre.

Vannak napok, amikor hazaérve bedőlünk az ágyba, lekapcsoljuk a villanyt és mély álomba zuhanunk. Van, akivel ez majdnem minden nap megesik. Ilyenkor a fáradtságunkat leggyakrabban valaminek a számlájára írjuk: nehéz a projekt, kiborító főnök vagy ügyfél. Pedig a kimerültség érzésünkhöz megannyi apró tényező együttállása szükséges.

Ezekről a “mikrostresszorokról” írt a Harvard Business Review, és tanácsokat is adott, mit tehetnénk ellene.

A kiváltó okok sokszor olyan forrásokból jönnek, amire leggyakrabban nem is gondolunk, és természetüknél fogva összeadódnak, hogy egy nagy stresszgócként legyenek jelen az életünkben. Mindettől megcsappan a motivációnk, a kreativitásunk és nehezebb lesz tenni a kiégés ellen.

A probléma ott kezdődik, hogy a stresszt már a mindennapi életünk részének tekintjük. Normális a jelenlétük, de a negatív hatásuk hosszú távon szinte elkerülhetetlen. A legijesztőbb gondolat, amire a cikk szerzője kutatási során rájött, hogy ezek mikrostresszorok leggyakrabban azoktól jönnek, akikhez a legközelebb állunk. 

A járványhelyzet, bár erősen felforgatta a munkaerőpiacot és komoly hatást gyakorolt a gazdaságra, olyan változásokat is hozott, amik hosszú távon sokkal előnyösebb működést biztosítanak a cégek számára.

Az amerikai Forbes összegyűjtött öt olyan pozitív irányú változást a munkahelyeken, amiket a koronavírus-járvány okozta gazdasági kihívásoknak köszönhetünk.

1. Rugalmasabb munkaadók

Soha nem dolgoztak még ennyien egyszerre otthonról, mint a járvány miatti korlátozások idején. Sokan a világ legnagyobb home office kísérletének is nevezték az elmúlt időszakot.

Most azok a cégek is megtapasztalták, hogy a munkavállalóik így is tudnak hatékonyan dolgozni, akik eddig ördögtől valónak tartották a rugalmasabb munkakörnyezetet. Ez lehetőséget teremt a céges kultúra megújításra.

A német vállalatoknak kicsivel több mint a fele állandósítani tervezi a járványvédelmi karantén során bevezetett otthoni munkavégzést a müncheni ifo gazdaságkutató intézet felmérése alapján.

Az ifo a különböző iparágakban végzett rendszeres felméréseinek elemzésével, valamint a Linkedin által végzett hasonló felmérés eredményének figyelembe vételével arra a megállapításra jutott, hogy a német vállalatok 53 százaléka állandósítani tervezi a karantén idején bevezetett otthoni munkavégzést.

A koronavírus-járvány tartós alapokra helyezte az otthoni munkavégzésre épülő munkabeosztást

A koronavírus kapcsán még mindig újabb és újabb kérdések merülnek fel. Nem csoda, hiszen egy ilyen rendkívüli veszélyhelyzetre nehéz előre minden szabályozással felkészülni, minden lehetőséget és eshetőséget pontosan felmérni. Az egyik ilyen újonnan felmerült kérdés a munkahelyi testhőmérséklet mérésének kérdése. Ez elsősorban az adatvédelem miatt lényeges, hiszen maga a lázmérés nem egy fájdalmas, vagy ismeretlen beavatkozás. Nincs is vele különösebb gond, ha betegek vagyunk. Szokatlan viszont a munkahelyen, főleg akkor, ha egyébként majd kicsattanunk az egészségtől. Jogszerű lehet a kötelező munkahelyi lázmérés?

Jogszerű lehet a kötelező munkahelyi lázmérés?

A kérdéssel a NAIH, vagyis a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság is foglalkozott. Ők azok, akik hatósági feladatokat látnak az adatvédelem területén, vizsgálják az adatkezeléseket, azok jogszerűségét.

A munkáltató egyik alap kötelezettsége a munkabér megfizetése. Mi történik, ha a fizetés késik, elmarad vagy kevesebb, mint ami jogszerűen járna? Jogszerű ilyen esetben az azonnali felmondás a munkavállaló részéről? Mit mondott a bíróság?

Munkabér fizetési kötelezettség

A Munka Törvénykönyve tartalmazza mind a munkavállaló, mind a munkáltató jogait és kötelezettségeit. Ezek közül a munkabérre vonatkozó előírások sem hiányozhatnak.

A törvény kimondja, hogy „A munkabért a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig ki kell fizetni.”

A munkabér kifizetése történhet készpénzben vagy a munkavállaló által megadott bankszámlára történő utalással.

3. oldal / 3