A természetes mennyiségi csökkenést és a kezeléssel járó veszteség mértékét tekintjük forgalmazási veszteségnek. A forgalmazási veszteség nem tekinthető leltárhiánynak.
Lényeges, hogy leltárhiányról csak abban az esetben beszélhetünk, ha a hiány oka ismeretlen.
Vagyis nem lehet megállapítani, hogy miért, hogyan keletkezett a hiány. Ha a hiány esetén kiderült például, hogy az egyik munkatárs eltulajdonította a leltárban lévő terméket, akkor nem alkalmazhatók a leltárfelelősségi szabályok. Ez nem azt jelenti, hogy a vétkes munkatársnak ne kellene megtéríteni az okozott kárt. Ám ekkor nem a leltárhiányért fennálló felelősség alapján járhat el a munkáltató.
Hogyan kössünk öröklési szerződést
A másik lényeges feltétel a leltárhiány esetén, hogy azok a munkáltató tevékenységének folytatásához szükséges berendezések és eszközök nem tárgyai a leltárfelelősségnek. Ha ezeknél keletkezik hiány, akkor más szabályok alapján kerülhet sor a felelősség megállapítására.
Bűncselekmény esetén is megállapítható a leltárhiány miatti felelősség?
A leltárhiány esetén a hiány okának ismeretlennek kell lennie. Ha a hiány bűncselekmény, például lopás, betörés miatt következett be, akkor már nem beszélhetünk arról, hogy a hiány oka ismeretlen. Ez nem azt jelenti, hogy a bűncselekmény elkövetőjének kell ismertnek lennie.
A Kúria egy ítéletében rámutatott arra, hogy
„Nem annak van jelentősége, hogy a bűncselekmény elkövetőjének a személye ismert-e vagy sem, hanem annak, hogy a hiány oka ismert-e vagy sem.”
Abban az esetben sem beszélhetünk arról, hogy a hiány ismeretlen, ha a tettest nem tudták felderíteni, ha nem derült ki, hogy ki követte el a bűncselekményt. Ekkor ugyanis az ok a bűncselekmény, a tettes azonban ismeretlen.
„A leltározás során keletkezett hiány esetén a munkáltató döntheti el, hogy tesz-e büntető feljelentést vagy a leltárfelelősségi megállapodás alapján a leltárfelelős munkavállalókat kötelezi a leltárhiány megfizetésére.” – mutatott rá a bíróság.
A bíróság elé került ügyben a munkáltatóban is élt az alapos gyanú, hogy bűncselekmény történt, hiszen valamennyi körülmény arra utalt, ezért is tett büntető feljelentést. Annak ellenére, hogy a rendőrség nem tudta felderíteni a tettest, a körülmények egyértelműen arra utaltak, hogy bűncselekmény történt. Gondoljunk csak arra, hogy egy betörés esetén annak ellenére bűncselekmény valósult meg, hogy végül a betörőt nem tudták elkapni.
Hogyan felel a munkavállaló leltárfelelősség alapján?
A leltárfelelősség alapja, hogy „A leltárhiányért a munkavállaló vétkességére tekintet nélkül felel.”
Ekkor tehát nincs annak jelentősége, hogy a munkavállaló hibás-e a leltárhiány bekövetkezése miatt. A felelősséghez azonban több törvényi feltételnek is teljesülnie kell.
Melyek a felelősség alapvető feltételei leltárhiány esetén?
A leltárhiányért való felelősség feltételei:
leltárfelelősségi megállapodás megkötése,
a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele,
a leltárhiánynak a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján történő megállapítása, továbbá
legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen történő munkavégzés.
Amennyiben a fenti feltételek közül akár már egy sem teljesül, akkor a munkavállaló leltárfelelőssége nem állapítható meg.
Van egy további feltétel arra az esetre, ha a leltári készletet olyan munkavállaló is kezeli, aki egyébként nem felelős a leltárhiányért. Ilyen esetben a leltárhiányért felelős munkavállalónak írásban kell hozzájárulnia a felelősséggel nem rendelkező munkatárs adott munkakörben vagy munkahelyen történő foglalkoztatáshoz.
Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda banner 2
A leltárfelelősségi megállapodást írásba kell foglalni.
A leltárfelelősségnek további lényeges szabályai is vannak. A törvény előírja, hogy milyen összegű lehet a munkavállalói kártérítés, meddig követelhető a kár megtérítése, mi a helyzet csoportos leltárfelelősség esetén, vagy melyek a munkáltató kötelezettségei. Ezekkel is érdemes tisztában lenni, ha a leltárhiányért való felelősség szabályai rád is vonatkoznak.
A további szabályokról a jövőben, egy külön cikkben adunk majd tájékoztatást. Ha biztosan nem szeretnél lemaradni róla, érdemes feliratkozni az ÉRTHETŐ JOG hírleveleire.
A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd