MAZARS: Jó, ha tudjuk, melyek a legfontosabb Tbj. törvény változások

2020. július 28., Budapest – A júliustól életbe lépett, új társadalombiztosítási törvényben kodifikált változások jelentős mértékben könnyítenek az élőmunka közterhein, többek között érintik a családosokat, a nyugdíjasokat és a kiküldetésben élőket is. A MAZARS összefoglalójában azokról a fontos változásokról olvashat, amikre érdemes odafigyelni.

„Az új Tbj. törvény egységes szerkezetbe foglalja a korábban hatályos törvényben és az annak végrehajtására kiadott rendeletben foglalt szabályokat. Amellett, hogy az említett jogszabályok számos rendelkezése változatlan maradt, érdemes odafigyelni a lényegi változásokra.” – hívta fel a figyelmet H. Nagy Dániel, a MAZARS adóigazgatója.

• A szociális hozzájárulási adót két százalékponttal, 15,5 százalékra csökkentették.
• Az egységes, 18,5 százalék mértékű társadalombiztosítási járulék felváltja a korábbi 10 százalék nyugdíjjárulékot, 7 százalék egészségbiztosítási- és 1,5 százalék munkaerő-piaci járulékot. Ugyanakkor, a 10 százalékos nyugdíjjárulék továbbra is alkalmazható bizonyos esetekben: például az álláskeresési támogatásban részesülő személy továbbra is nyugdíjjárulék fizetésre köteles társadalombiztosítási járulék helyett. Ugyanez a fizetési kötelezettség vonatkozik egyes családtámogatási ellátásokra is.
• Az új elnevezés új adónemkódot jelent és a befizetési kötelezettségeket is új számlaszámra kell teljesíteni, erre az utalásoknál oda kell figyelni.
• Kedvező hír a családosoknak, hogy az új törvény kiterjeszti a családi járulékkedvezmény tekintetében figyelembe vehető járulékmértéket. Az egységes társadalombiztosítási járulékmérték bevezetésével a járulékalapot képező jövedelem 17 százaléka helyett 18,5 százalék mérték vehető figyelembe a járulékkedvezmény érvényesítése során.
• Az eddigi szabállyal ellentétben nem csak a munkaviszonyban foglalkoztatott, hanem valamennyi dolgozó nyugdíjast megilleti a járulékmentesség, valamint lehetőség van az elévülési idő figyelmen kívül hagyására a nyugdíj-megállapítási eljárások során.
• Az egészségügyi szolgáltatási járulékhoz kapcsolódóan szigorítás lépett életbe: abban az esetben, ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy fizetési kötelezettségét nem teljesíti, és az ebből keletkező hátralék összege meghaladja a fizetendő járulék összegének háromszorosát, a TAJ szám érvénytelenné válik, és az egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe mindaddig, míg a fizetési kötelezettség visszamenőlegesen is teljesítésre kerül.
• Az új törvény szerint egészségügyi szolgáltatás biztosítására vonatkozó megállapodás csak egy előzetes egészségügyi állapotfelmérés után köthető, és a felmérés során feltárt betegségre vagy egészségkárosodásra a megállapodás nem terjedhet ki.
• A járulékalapot képező jövedelem meghatározásának módja is pontosításra, valamint részben módosításra került az új jogszabályban. Ez a változás olyan esetekre vonatkozik, amikor Magyarországnak az adott jövedelemre vagy annak egy részére nem terjed ki adóztatási joga.
• Lényeges változás, hogy az új törvény hatályba lépésével a megállapodás alapján fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 22 százalékra módosult.
• Beemeltek az új jogszabályba számos olyan rendelkezést, amely jelenleg csak a Magyarország által kötött szociális biztonsági egyezményekből, illetve a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletekből volt eddig visszakövethető. Például az új törvény rögzíti, hogy kiküldetés esetén a magyar társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazhatóságának feltétele az, hogy a kiküldő munkáltató jelentős gazdasági tevékenységet folytasson belföldön. A jelentős gazdasági tevékenység megítéléséhez szükséges szempontokat is rögzítették.

A COVID–19 világjárvány jelentősen megváltoztatta a makrogazdasági helyzetet, Magyarországon a Kormány rendeleti szintű jogszabályai számos alkalommal a fellépő nehézségek elsimítására irányultak. A gazdaság szereplői pedig a gazdaságvédelmi akciótervre fókuszálva igyekeznek a gyorsan változó gazdasági, egyben jogszabályi környezethez idomulni.

„A rövid távú változtatási szükséglet, és a közelmúlt szabályai nem jelenthetik azt, hogy a hosszú távú változásokra – a már régebb óta ismert szabályok alapján – nem kell felkészülni.” – véli H. Nagy Dániel, a MAZARS adóigazgatója.