Az egészségügyi szolgálati jogviszony hallgatag áldozatairól

Azok a nyugdíjasok, akik egészségügyben dolgozónak minősülnek, az egészségügyi szolgálati jogviszonyuk fennállása idejére teljes mértékben elesnek a nyugdíjuktól és semmilyen kompenzációra nem jogosultak.

Az új egészségügyi szolgálati jogviszony hallgatag áldozatai:
az egészségügyben dolgozónak minősülő nyugdíjasok és korhatár előtti típusú ellátásokban részesülők

Az egészségügyi árnyék-nyugdíjrendszer - vagyis a nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés rendszere - nem terjed ki az egészségügyben dolgozókra.
Mielőtt kedves Olvasóm azt hinné, hogy a pandémiás bezártság az agyamra ment, gyorsan megvilágítom, hogy az egészségügy területén a törvény elkülöníti az egészségügyi dolgozók fogalmát az egészségügyben dolgozók fogalmától.
Egészségügyi dolgozó minden egészségügyi tevékenységet végző ember, aki az általa ellátott egészségügyi tevékenység végzésére jogosító szakképesítéssel rendelkezik, vagy aki nem rendelkezik ugyan ilyen szakképesítéssel, de közreműködik a szakképesítéssel rendelkező egészségügyi dolgozók által ellátandó feladatokban. Vagyis egészségügyi dolgozó az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az ápoló, az asszisztens, és így tovább.
Ezzel szemben az egészségügyben dolgozó az, aki nem tartozik az egészségügyi dolgozók körébe, de az egészségügyi szolgáltatóval a szolgáltató működőképességének, illetve az egészségügyi szolgáltatások üzemeltetésének biztosítása céljából munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll. Vagyis egészségügyben dolgozó a kórházi adminisztráció nem egészségügyi végzettségű beosztott tagja (jogász, közgazdász, pénzügyes, stb.), a konyhás, a portás, a karbantartó szakmunkás, és így tovább.
Az árnyék-nyugdíjrendszerre azért van szükség az egészségügyben, mert a kormányzat közszférára vonatkozó nyugdíjpolitikai elvei miatt 2013 óta nem lehet együttesen fölvenni a nyugdíjat és a közszolgálati jellegű jogviszonyban szerzett illetményt.
A kórházakban és a rendelőintézetekben az egészségügyi dolgozók (orvosok, ápolók) 2021. február 28-áig jellemzően közalkalmazotti jogviszonyban dolgoztak, vagyis ha nyugdíjba mentek, akkor a megállapított nyugdíjukat mindaddig szüneteltették, amíg a közalkalmazotti jogviszonyuk fennállt.
Csakhogy e szabály miatt azonnal fejreállt volna az egészségügyi ellátás, hiszen annak működése elképzelhetetlen a nyugdíjas egészségügyi szakemberek folyamatos és áldozatos munkája nélkül.
Az egészségügyi ellátó rendszer működését fenyegető korlátozás feloldására a kormányzat nem azt a kézenfekvő megoldás választotta, hogy az egészségügyi dolgozókat kivette volna a korlátozás hatálya alól (vagy egyszerűen eltörölte volna ezt a ma már egyébként is okafogyott tilalmat), hanem nyakatekert módon fölállított egy árnyék-nyugdíjrendszert, amelynek a nyugdíjpótló jövedelemkiegészítés nevet adta.
Ennek keretében a nyugdíj szünetelése idejére az érintett nyugdíjas egészségügyi dolgozó - persze nem automatikusan, hanem kizárólag kérelemre - olyan jövedelemkiegészítésben részesülhet, amelynek nettó összege megegyezik a szünetelő nyugdíj összegével.
Vagyis megkapja a nyugdíja összegét, de nem nyugdíj jogcímén.
A jövedelemkiegészítés rendszere kihúzta a nyugdíjszüneteltetés méregfogát az egészségügyben. A nyugdíjas egészségügyi dolgozók megkapták a nyudíjukkal egyező összegű jövedelemkiegészítésüket, így nem tiltakoztak.
A nyugdíjas egészségügyben dolgozókat pedig nem érintette a nyugdíjszüneteltetési szabály, hiszen ők nem közalkalmazotti jogviszonyban, hanem jellemzően munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban dolgoztak, vagyis korlátozás nélkül fölvehették a nyugdíjuk mellett a keresetüket is.
Csakhogy 2021. március 1-jén az állami és az önkormányzati fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál - és választásuk szerint az egyházi fenntartású egészségügyi intézményeknél is - az összes korábbi szerződés - akár közalkalmazotti, akár megbízási, akár munkaszerződés, akár más jogviszonyt szabályozó szerződés volt érintett - átalakult egészségügyi szolgálati munkaszerződéssé.
Az erről szóló törvény megjelenése idején joggal hihette minden érintett, hogy az új szolgálati munkaszerződés önmagában feleslegessé teszi a jövedelemkiegészítés rendszerének további működését, hiszen lényegében sajátos munkaszerződésnek minősül, és a Munka Törvénykönyve által szabályozott szerződések alapján dolgozó nyugdíjasok korlátozás nélkül fölvehetik együtt a keresetüket és a nyugdíjukat.
2021. február 18-án a Világgazdaságban megjelent véleménycikkemben ki is fejtettem, hogy a jövedelemkiegészítés árnyék-nyugdíjrendszerét az egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesítő egészségügyi dolgozók tekintetében meg kell szüntetni és ezzel egyidejűleg a nyugdíjuk újrafolyósítását meg kell kezdeni.
A kormányzat azonban elszalasztotta a nyugdíjfolyósítási korlátozás e kézenfekvő feloldási lehetőségét.
Ugyanis az egyes, az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal összefüggő veszélyhelyzeti szabályokról szóló 69/2021. (II. 19.) Korm. rendelet 19.§ (1) bekezdés 7. pontja szerint 2021. március 1-jétől az egészségügyi szolgálati jogviszonyt is érteni kell a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 83/C. § (1) bekezdésében foglaltak alkalmazásakor az ott felsorolt jogviszonyokon túl.
A Tny. hivatkozott 83/C. § (1) bekezdése szerint az öregségi nyugdíj folyósítását - az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától, öregségi nyugdíjasként létesített jogviszony esetén pedig a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig - szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.
A szüneteltetett nyugdíjra vonatkozó további rendelkezések:
Tny. 83/C.§ (2) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az öregségi nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről és a jogalap nélkül felvett öregségi nyugdíj visszafizettetéséről - a nyugellátásban részesülő személy ... bejelentése, illetve az állami adóhatóság által közölt adatok alapján - hivatalból dönt.
(3) Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül.
(4) Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja az (1) bekezdés szerinti jogviszony megszűnését.
(5) Az öregségi nyugdíj újbóli folyósítása során a 83/A. § (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni (vagyis az időközi növelésekkel emelt összegben kell megkezdeni az újrafolyósítást).
Az említett kormányrendelet megfosztotta az új egészségügyi szolgálati jogviszonyt a nyugdíjszempontból legfontosabb lehetséges előnyétől, vagyis attól, hogy nyugdíjasként az ilyen jogviszonyban tovább dolgozó személy nyugdíját nem kell felfüggeszteni, miután ezt a jogviszonyt főszabályként a Munka Törvénykönyve szabályozza, és e tekintetben úgy minősül, mintha munkaviszony lenne.
Sőt, az új kormányrendelet kifejezett hátrányt okozott azon nyugdíjasok számára, akik egészségügyben dolgozónak minősülnek.
Eddig rájuk eleve nem vonatkozott a nyugdíj szüneteltetési szabálya, az eszj szerződésük aláírásával azonban előzetes figyelmeztetés nélkül bekerültek abba a körbe, amelynek a nyugdíját mindaddig szüneteltetik, amíg az eszj fennáll - és előttük a jövedelemkiegészítés rendszerének kiskapuja sem áll nyitva.
Lehetséges, hogy az érintettek még tudatában sincsenek annak, hogy a nyugdíjukat az eszj kezdő napjától, vagyis jellemzően március 1-jétől szüneteltetni fogják.
A Magyar Államkincstár nyugdíjbiztosítási központja is sürgős szükségét érezte, hogy kiadjon egy hivatalos tájékoztatót az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozókra vonatkozó szüneteltetési szabályokról.
Ennek első mondata szerint az öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban részesülő személyek ellátását az egészségügyi szolgálati jogviszony időtartama alatt szüneteltetni kell, tekintettel arra, hogy ez a jogviszony is a közszférában történő foglalkoztatásnak minősül a közalkalmazotti jogviszonyhoz hasonlóan.
A tájékoztató azonban
- még csak nem is utal arra, hogy a nyugdíjas egészségügyi dolgozók részére a jövedelemkiegészítés megoldást jelent a szüneteltetésre,
- arról pedig végképp hallgat, hogy azok a nyugdíjasok, akik egészségügyben dolgozónak minősülnek, az eszj fennállása idejére teljes mértékben elesnek a nyugdíjuktól és semmilyen kompenzációra nem jogosultak.
A hozzám áradó kérdések tanúsága szerint a kórházak HR-osztályai is össze-vissza kapkodnak a szabályozási szélviharban, például azzal vigasztalják az egészségügyben dolgozó nyugdíjast, hogy az eszj mellett csak akkor szüneteltetik a nyugdíját, ha az éves bruttó keresete meghaladná a minimálbér 18-szorosát. Ez azonban sajnos teljesen téves tájékoztatás, az egészségügyi szolgálati jogviszonyra nem az éves keretösszeg korlátozása, hanem a teljes szüneteltetés szabálya vonatkozik.
A kormányzat tehát
- egyrészt továbbra sem kívánja megszüntetni az árnyék-nyugdíjrendszert az egészségügyben, vagyis a közszférában érvényesülő korlátozás alól csak a jövedelemkiegészítés rendszerén keresztül ad kibúvót az egészségügyi dolgozóknak,
- másrészt viszont teljes mértékben lehetetlen helyzetbe hozza azokat a nyugdíjasokat, akik az egészségügyben dolgozónak minősülnek: az eddig szabadon felvehető nyugdíjukat 2021. március 1-jétől szüneteltetik, miközben jövedelemkiegészítésben sem részesülhetnek.
Ráadásul nekik az eszj nem jár együtt érdemi keresetnöveléssel sem (a rájuk vonatkozó egyetlen garanciális szabály az eszj-ről rendelkező törvényben, hogy legalább a minimálbért, illetve megfelelő szakmák esetén a garantált bérminimumot el kell érnie a keresetüknek, egyébként azt "a felek szabad megállapodása határozza meg az Mt. munkabérre vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével").
Azt már végképp nem is említve, hogy nem csak a nyugdíj, hanem az összes korhatár előtt járó juttatás (korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, táncművészeti életjáradék) is szünetel, amíg az egészségügyi szolgálati jogviszony fennáll, pedig az ilyen ellátásokban részesülők 2021. február 28-áig (vagyis amíg munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, vállalkozási jogviszonyban dolgoztak az ellátásuk mellett) mindaddig szabadon felvehették az ellátásukat/járandóságukat és a keresetüket is, amíg el nem érte a keresetük az éves keretösszeget (aminek a számítása minden évben újra indult az új minimálbér alapján).

Mit lehet erre mást mondani, mint hogy jól megszívatták a járványügyi veszélyhelyzet kellős közepén az egészségügyben dolgozó nyugdíjasokat?

Ha ez nem volt szándékos, akkor azonnal terjesszék ki a jövedelemkiegészítés rendszerét az egészségügyben dolgozókra is - vagy töröljék el végre a közszféra nyugdíjasait fölöslegesen csuklóztató szüneteltetési kényszert.
Ha szándékos volt (amit minősíteni sem szeretnék), akkor a munkáltatókon a sor: azonnal minősítsék át olyan munkakörbe az érintett személyeket, amelyekben nem minősülnek egészségügyben dolgozóknak, majd ennek alapján szüntessék meg az eszj szerződésüket és helyette kössenek velül egyszerű munkaszerződést.
Már ha érdekükben áll a pandémiás túlterheléstől minden eresztékében recsegő-ropogó egészségügyi ellátórendszer technikai működőképességének és vészhelyzeti karbantartásának biztosítása.

https://www.nyugdijguru.hu/nyugdij/nyugdij-melletti-munkavegzes/oregsegi-nyugdij-melletti-munkavegzes/az-egeszsegugyi-szolgalati-jogviszony-hallgatag-aldozatairol

Nyugdíjguru News - Dr. Farkas András.